Surján László, az Antall- és Boross-kormány népjóléti minisztere, az 1989-es újjáalakulás után a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) második elnöke, 2004 és 2014 között európai parlamenti képviselő, 2012 és 2014 között az Európai Parlament alelnöke, a rendszerváltozás utáni hazai kereszténydemokrácia fontos személyisége, jelenleg a KDNP tiszteletbeli elnökeként vesz részt a hazai politikai életben.
Surján László 1941. szeptember 7-én született Kolozsváron. Ifjúkorát azonban már Magyarországon töltötte, 1959-ben a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a Római Katolikus Hittudományi Akadémia teológia szakán kezdte meg, ahová 1960 és 1963 között járt, utána a Budapesti Orvostudományi Egyemen tanult, 1969-ben szerezte meg általános orvosi diplomáját. Az egyetem után a Szövet- és Fejlődéstani Intézetben helyezkedett el, 1970-ben pedig az Orvostovábbképző Egyetem Kórbonctani és Kórszövettani Intézetben vállalt patológusi állást. Előbb központi gyakornok, majd tudományos munkatárs, végül főmunkatárs lett. Kandidátusi címét 1983-ban szerezte, 1986-ban került docensi beosztásba. 1990-ben (miniszteri kinevezése miatt) távozott munkahelyéről.
Közélettel csak a rendszerváltozás hajnalán kezdett el foglalkozni, amikor szerepet vállalt a Hazafias Népfront keretén belül létrejövő Nagycsaládosok Országos Egyesületében elnökhelyettesként. A Kereszténydemokrata Néppárt aktív tagja az 1990-es első szabad országgyűlési választások idején lett. Képviselőjelöltként a KDNP színeiben Budapest 18. számú választókerületében, a XII. kerületben indult. A párt országos listáján a 13. helyen szerepelt (innen az 1990-es választásokon az első 10 jelölt jutott a parlamentbe). Egyéniben nem sikerült mandátumot szereznie, a második fordulóba bejutott ugyan, de az MDF-es felölt javára visszalépett. A KDNP frakció tagjává 1990 szeptembere után vált. (Keresztes Sándor vatikáni nagykövetté választása után lemondott mandátumáról, amit Surján László kapott meg.)
Az 1990. május 23-án megalakult Antall József vezette MDF–FkGP–KDNP koalíciós kormányban a népjóléti miniszteri tárcát kapta meg, amelyet a mandátum lejártáig megőrzött. 2014-ben A kereszténydemokrácia Magyarországon címmel készített DVD-ben Surján László így emlékezett vissza az 1990–94 közötti tevékenységére: „Tettük a munkánkat. Tanultunk, hiszen – azt hiszem – ebben a kormányban Antall volt az egyetlen, aki talán gondolatban készült ilyenfajta feladatra, én biztos nem. De sikerült olyan munkatársakat találni, akik nagyon hatékonyan hozzájárultak a munka sikeréhez. […] Előkészítettünk és megvalósítottunk egy kórházigazgató választást […] . Létrehoztuk a nyugdíjbiztosítást, létrehoztuk az egészségbiztosítást, csatáztunk koalíciós partnerekkel és csatáztunk ellenzékkel, de el tudtuk érni például azt, hogy a társadalombiztosítási rendszer átalakításáról szóló országgyűlési határozatot több mint 90 %-kal támogatta az akkori parlament.”
Surján László miniszteri kinevezéséhez pártpolitikai tisztség is párosult, ugyanis a KDNP 1990. áprilisi tisztújításán őt választották meg a párt elnökének, amely tisztséget 1995-ig töltötte be. Surján László elnökségének egyik legjelentősebb eseménye volt az 1992 áprilisán megtartott első pártkongresszus Gödöllőn. A tanácskozáson a párt politikájának alapelveit fogadta el, amiről azonban a párt vezetése előzetesen minden helyi szervezet véleményét kikérte, és magán a kongresszuson is éjszakába menő tanácskozások folytak. Az 1989-ben újjáalakult KDNP történetének egyik legsikeresebb rendezvénye volt ez az értekezlet, ahol egy jól szervezett, vízióval rendelkező és vitális párt képe rajzolódott ki. 1993-ban Surján Lászlót megválasztották az Európai Kereszténydemokrata Unió egyik alelnökének, amely tisztséget 1999-ig megőrzött. Az 1994-es országgyűlési választást – bár a ’90-eshez képest 60 ezer szavazattal növelte szavazóbázisát – kudarcként élte meg a párt, mert jóval jobb eredményt remélt. Így került sor a KDNP 1995-ös tisztújítására, amikor Surján László helyére Giczy Györgyöt választotta meg a küldöttgyűlés, Surján alelnökként azonban továbbra is az elnökség tagja maradt.
Az 1995 után kialakult konfliktusban Surján László azok közé tartozott, akik a Giczy György vezette új, radikálisabb irányvonalat ellenezte, 1997-ben pedig többed magával kizárták a pártból. A frakció is megszűnt, így kezdetben Surján László független képviselőként, majd az év szeptemberében volt KDNP képviselőtársával együtt átült a Fidesz frakcióba. A párt szakadása után alapítóelnöke (és azóta jelenleg is társelnöke) lett a KDNP-ből kizártak által alakított Magyar Kereszténydemokrata Szövetségnek (MKDSZ). Az MKDSZ az 1998-as választások előtt megállapodást kötött a Fidesszel, melynek eredményeképp több volt KDNP-s ismét bekerült a Parlamentbe (Isépy Tamás, Ivanics István, Latorcai János, Rapcsák András, Rubovszky György, Varga László). Szintén a megállapodás értelmében 2004-ben a Magyarországon megtartott első európai parlamenti választáson a Fidesz listájáról, harmadik helyről került be az Európai Parlamentbe. Mandátumát két cikluson keresztül megőrizte, és végig tagja volt az Európai Néppárt Képviselőcsoportja elnökségének. 2012-ben az Európai Parlament alelnökének is megválasztották.
A KDNP belső válságáról és a párt szétszakadásáról így vallott Surján László: „A KDNP válságát sokan sokféleképpen magyarázzák, meg külső befolyással… Én az összeesküvés-elméletekben olyan nagyon nem hiszek, inkább személyi problémákra vetítem vissza, de az egésznek volt egy politikai, konkrét tartalma. Nevezetesen az, hogy egy nagyon furcsa választás után vagyunk, amelyben a jobboldali pártokra több szavazat esett darabszám, mint a kétharmaddal kormányzó baloldalra, vagy legalábbis annak a vezető erejére, az MSZP-re, már pontosan nem emlékszem a számokra. Ebből világosan látszott, hogy a 94-es ellenzéknek valamiképpen össze kell fognia. Ez a szövetségi politika osztotta meg a KDNP-t, az egyik rész azt mondta, hogy a hasonlóan gondolkodó, egymáshoz közelebb álló pártokat kell összefogni, és ez még az én vezetésemmel eredményezte azt, hogy Latorcai János lett a főpolgármester-jelölt az MDF-nek, a Fidesznek és a KDNP-nek. A másik fél vagy elvi, vagy csak azért, hogy mást mondjon, azt mondta, hogy itt teljes összefogás kell, tehát nem lehet sem a MIÉP-et, sem a kisgazdákat ebből az összefogásból kihagyni. Az egyik oldal azt mondta, hogy egy szorosabb együttműködés kell az akkor egyenlő erejű három párt között, mert akkor mindhárom párt olyan 7-8 %-os szinten állt, és a választások után közös kormányt alakítani adott esetben a többi ellenzéki erővel.”
A KDNP-n belüli viszonyok 2002-ben rendeződtek, amikor a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján megismételték az 1997-es választmányt. 2002-ben Varga Lászlót választották a párt elnökének, ekkor Surján László párttagsága is megújult. 2002-től 2015-ig a párt alelnökeként tevékenykedett, 2015 tavaszán a KDNP országos tisztújításán tiszteletbeli elnökének választották meg. Pártpolitikai tevékenysége mellett 2010-ben életre hívta a Charta XXI mozgalmat, amely a szomszédos népek, tágabb értelemben Közép-Európa megbékélését és jövőbeli együttműködését hivatott szolgálni. Nagyon aktívan jelen van az internetes közösségi térben. Azok közé a KDNP-s politikusok közé tartozik, akiknek saját maguk által aktívan szerkesztett facebook, twitter, és instagram profiljuk van.
A kép forrása: benyo.blog.hu
Petrás Éva Surján Lászlóval készült interjújának részlete olvasható ezen a linken.
Források:
Kiss Mária Rita: A párt identitás stratégiái a KDNP politikájában (1989–1998). In. Pascal Fontaine: Út Európa szívébe. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport és az Európai Néppárt története az Európai Parlamentben. Magyar kiegészítés: A magyar kereszténydemokrácia útja Európa szívébe. (Szerk. Kiss Mária Rita) Barankovics István Alapítvány 2015. 737–787 o.
Petrás Éva: A magyar kereszténydemokrácia útja Európa szívébe. In. Pascal Fontaine: Út Európa szívébe. i.m. 789–803. o.
Szabó Róbert: A Kereszténydemokrata Néppárt történeti kronológiája előzményekkel. In. Pascal Fontaine: Út Európa szívébe. i.m. 805–833. o.
Petrás Éva interjúja Surján Lászlóval. Készült: Budapest, 2015. június 11.
Kereszténydemokrácia Magyarországon. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 2009. DVD
Surján László életrajza Forrás: europarl.europa.eu
Surján László wikipédia szócikke Forrás: wikipedia.hu
Választástörténet, 1990-es országgyűlési választások eredményei Forrás: valtor.valasztas.hu
A borítókép forrása: gecse.eu
