(1880-1965)
Református teológus, egyházjogász, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára, Nagyatádi kisgazdapártjának nemzetgyűlési képviselője.
Kováts János István 1880. november 20-án született Kisteleken egy református felmenőkkel rendelkező, de a nagypapa „elkeresztelése” nyomán katolikussá vált családba. Iskoláit a szülők költözése miatt már Budapesten kezdte. 1900-ban iratkozott be a jogi fakultásra, 1905-ben avatták a jogtudományok doktorává. Időközben 1904-ben áttért a református vallásra, és beiratkozott a református akadémia teológus szakára, ahonnan Skóciába ment tanulni. Az ott szerzett tapasztalatai a későbbiekben komoly hatással voltak mind teológiai munkásságára, mind pedig közéleti szereplésére. Segédlelkészi munkája Szlavóniában indult, majd Nagykőrösön, Veresegyházán illetve a Kálvin téri gyülekezetben folytatódott, míg 1910-től vallásoktató lett és Bécsben megszerezte a doktori fokozatot. 1907-ben részt vett az Országos Református Lelkész Egyesület megalapításában. Az 1910-es években a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot szerkesztette, majd a Kálvin Szövetség titkára volt. 1914-ben választották a budapesti teológiai akadémia filozófia – teológia professzorává, majd 1925-től az egyházjogi tanszék professzora lett. 1918-ban a Református Sajtószolgálat alapítója és ügyvezető igazgatója. Ezzel párhuzamosan 1918 és 1919 között kormánybiztosként intézte az elszakított területeken élő gyülekezetek támogatását. Ekkor bontakozott ki politikusi karrierje is. Nagyatádi Szabó István kisgazdapártjának színeiben nemzetgyűlési képviselővé választották, s mint ilyen miniszterelnökségi államtitkári pozíciót vállalt.
Több szervezeti tagsága és tisztsége volt: titkára volt a Kálvin Szövetségnek, védnöke a Soli Deo Gloriának, tagja a KIE Nemzeti Bizottságának a PIT választmányának. Egyike volt az egyház utazó nagyköveteinek. 1929-ben egyházkerületi főjegyzővé választották.
Nemcsak a gyülekezeti életben vállalt aktív szerepet és volt a professzori kar legismertebb közéleti szereplője, de tudományos téren is termékenynek bizonyult. Több jegyzetet és az egyházjogban innovatívnak számító művet tett le az asztalra.
A második világháború után nyugdíjazták, B-listára került, majd 1947-ben megfosztották magántanári katedrájától is. 1948-ban ugyan még magánkiadásban megjelenhetett monográfiája a református egyházalkotmány alapvető kérdéseiről, azonban gondolatai a kommunista elvek szerint kiépülő egyház igazgatási modellbe már nem voltak beilleszthetőek. A népi demokrácia ellenségének tekintette, a politikai rendőrség folyamatosan megfigyelte, ügynöke még a sírjánál is ott állt.
Források:
Köbel Szilvia: Egy élet prédikációja. In. Petrás Éva (szerk.) A XX. századi magyar protestáns közéletiség arcképcsarnoka. Barankovics István Alapítvány – Gondolat Kiadó. Budapest 2021. 86-110.
Hegyi Füstös István: Quis? – Quid? – Quomondo? Dr. Kováts J. István. Confessio 2006. 1. sz. http://www.reformatus.hu/confessio/2006/1/8tanu2.htm
Molnár Sándor Károly: Kováts J. István: Egy élet prédikációja. Könyvismertetés. Egyháztörténeti Szemle. 2012. 2.
Szn. Dr. Kováts J. István élete és munkássága. 1980. Ráday Könyvtár
Művei:
Egy élet prédikációja. Önéletrajz – Magánkiadás, Bp., 2005, 506 oldal
Magyar református templomok. Főszerk. 1-2. köt.; Bp. 1942. Athenaeum. 2 sztl. lev. 358 l. 1 t. (színes); 1 sztl. lev. (359) 361-734 l. 298 mm.
Jöjjetek énhozzám (2000); Kováts J. István áhítatos könyve az év minden napjára egy-egy Igét tartalmaz, melyet rövid magyarázatokkal lát el, minden napra egy imádságot s a református énekeskönyv egy-egy énekének versszakát fűzi hozzá. Az egyes Igéket különböző témákba csoportosítja, úgy mint Isten, Az ember, A megszentelődés útja, Közösségeink, Meglátogatásunk ideje és Alkonyati tájakon járásunk
A református egyházalkotmány alapvető kérdései – A reform kérdések – Budapest IX., Kálvin-tér 8. (1948) – Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság
Társadalmunk krisztusi alapjai; Károli G. Ref. Egy., Bp., 2005
A lelkészképzés reformja. Válasz Vasady Béla dr. hasonló című tanulmányára; Bethlen Ny., Bp., 1941
Legyen békesség! Néhány szó elfogulatlan római katholikus testvéreinkhez; Kálvin-téri Ref. Egyházközség, Bp., 1937 (Kálvin könyvtár)
A keresztyénség és a társadalmi kérdések; átnézték Antal Géza, Kiss Ferenc; Bethlen Ny., Bp., 1933 (Református egyházi könyvtár)
Karcolatok az amerikai útról; Bethlen Ny., Bp., 1929
A Kisgazdapárt és a Habsburgok trónvesztése. Kószó István, Kováts J. István, Dömötör Mihály beszéde a nemzetgyűlésen, Nagyatádi Szabó István beszéde Kossuth sírjánál; Bethlen Ny., Bp., 1921
A Kálvin-Szövetség 2. téli konferencziája 1917. január 16-19.; összeáll. Kováts J. István; Hornyánszky Ny., Bp., 1917 (A Kálvin-Szövetség kiadványai)
A Kálvin-Szövetség 1916. évi lelkészi konferenciájának emlékkönyve; összeáll. Kováts J. István; Hunnia Ny., Bp., 1916 (A Kálvin-Szövetség kiadványai)
A presbiteri világszövetség aberdeeni zsinata magyarok skócziai útja; Hornyánszky Ny., Bp., 1914 (A Kálvin-Szövetség kiadványai)
A Presbiteri Szövetség magyarországi útjának és gyűléseinek emlékkönyve; szerk. Kováts J. István; Kálvin Szövetség, Bp., 1912
A buddhizmus és a kereszténység; Kókai, Bp., 1912
Kálvin és Servet Servet-pör c. gyűjtemény A. része; Főisk. Ny., Pápa 1911 (Kálvin János művei)
Kálvin jubileumi emlékkönyv magyarok genfi útja; szerk. B. Pap István, Kováts J. István; Kálvin-Szövetség, Bp., 1910
