(1901–1961)
Hanns Seidel (eredetileg Franz Vendelin Seidel) 1901 október 12-én született Schweinheimben – ma Aschaffeburg városrésze– Johann Seidel kereskedő hat gyermeke közül másodikként.
(1901–1961)
Hanns Seidel (eredetileg Franz Vendelin Seidel) 1901 október 12-én született Schweinheimben – ma Aschaffeburg városrésze– Johann Seidel kereskedő hat gyermeke közül másodikként.
Érettségi után 1921-től 1925-ig germanisztikát és közgazdaságtant tanult Jurában, Freiburgban – ahol K. St. V Brisgovia (Freiburgi Katolikus Diákegylet) tagja lett –,majd Würzburgban is. Hivatalnoki állásának (1925–1929) előléptettéseként 1940-ig Aschaffenburgban ügyvéd volt. 1932-ben belépett a Bajor Néppártba (BVP). 1933-ban letartóztatták a nemzetiszocialisták, majd rövid időre Litvániába emigrált, és ügyvédként tovább dolgozhatott.
A második világháború után 1945-ben aschaffenburgi körzethez előljárónak nevezik ki. Ezt a hivatalt – 1946-ban választással is megerősítve – 1947-ig gyakorolta. 1945-ben belépett a CSU-ba. 1946 részt vett a bajor nemzetgyűlés megalapításában. 1946–1961 a bajor tartományi országgyűlés tagja, Ludwig Erhard második és harmadik kabinetjében gazdasági miniszteri posztot töltött be. 1952-től közlekedési ügyekért is felelős volt. 1954 és1957 között a CSU tartományi frakció szóvivője. 1955-ben Franz Josef Strauss-szal szemben a CSU elnökévé választották. Elnöksége alatt szervezeti és személyi megújuláson ment keresztül a párt. 1957-ben bajor miniszterelnöknek választották Az 1958-as tartományi választásokat követően CSU, FDP szabad demokraták) és a GB/BHE (Kisemmizettek és Kitelepítettek Szövetsége) koalíciójával tudta munkáját folytatni. 1958-ban az általa szorgalmazott törvény újraszabályozta a tanárképzést, egyidejűleg megerősítette a felekezeti. Többek között ennek köszönhette, hogy a Gregorius-renddel tüntették ki.
1960 januárjában egy 1958-ban autóbaleset során elszenvedett csigolyasérülése ez vezetett végül a halálához – miatt visszavonult. A CSU elnökségéről 1961 februárjában mondott le.
Hanns Seidel névadója a Aschaffenburg melletti hösbachi Hanns Seidel Gimnáziumnak, valamint a CSU pártalapítványának, Hanns Seidel Alapítványnak. Róla nevezték el a Freimann Diákvárost Münchenben.
Amikor 1967. október 6-án a Hanns Seidel Alapítvány A kereszténydemokrata gondolat jövője Európában c. rendezvényével először lépett a nyilvánosság elé, névadójának neve és élete még élénken élt az emberek emlékezetében Bajorországban és azon túl is. A CSU egykori elnöke, bajor miniszterelnök olyan emberként volt ismert, aki kész volt áldozatot vállalni a fiatal demokrácia fennmaradásáért és fejlődéséért, aki kitűnt tenni akarásával, és ragaszkodott a keresztény értékrendhez, aki kritikus távolságot tudott tartani az éppen divatos politikai irányzatoktól.Hanns Seidel messzetekintő stratéga és igazi realista volt. És bár mindig kész volt elveinek kifejtésére, mégsem volt a nagy szavak embere, bizonyára tiltakozott volna „a modern Bajorország egyik megépítője” jelző ellen.
