(1885- 1968)
Nagy hatású keresztény vallásfilozófus, teológus, katolikus pap, egyetemi tanár. Kivételes tájékozottságra tett szert a filozófiában, a modern eszmeáramlatokban és az irodalomban. A XX. századi katolikus értelmiség kiemelkedő alakja. Az egyik úttörője a volt a liturgikus mozgalomnak, amely a szentmisét és a szentségeket közelebb hozta a hívekhez, és előkészítette a II. vatikáni zsinat reformjait.
1885. február 17-én született Veronában, de családja hamarosan Németországba költözött. 1906-ban kezdte meg teológiai tanulmányait előbb Freiburgban, majd Tübingenben. 1910-ben szentelték pappá. Az első világháború alatt káplánként, majd ápolóként szolgált, miközben 1915-ben doktori fokozatot szerzett. 1920-ban habilitált katolikus dogmatikából. 1923-ban az ő számára szervezték meg a berlini Humboldt Egyetemen a vallásfilozófia és keresztény világnézet tanszéket, ahonnan a nácik 1939-ben kényszernyugdíjazták, mivel a nemzetiszocializmussal szemben 1937-ben megírta a Der Herr (Az Úr)című művét. Ebben kifejtette, hogy a zsidó származású Jézus Krisztus a keresztények egyetlen vezetője, ami elfogadhatatlan volt a hitleri rezsim számára. A második világháború után Tübingenben, majd 15 évig a müncheni egyetemen tanított. Münchenben a Bajor Katolikus Akadémia egyik alapítója lett, itt volt tanítványa a fiatal Joseph Ratzinger is. 83 éves korában, 1968-ban hunyt el Münchenben.
A XX. század második felében művei nagy hatással voltak a korszak katolikus gondolkodására. Maradandót alkotott a vallásfilozófia, a teológia, a pedagógia és az ökumené területén egyaránt. Guardini befolyást gyakorolt több más katolikus gondolkodóra is, mint például Hans Urs von Balthasar, Henri de Lubac, Joseph Ratzinger, Karl Rahner, Yves Congar és Jean Daniélou. Életművének tanulmányozása komoly hatást gyakorolt Ferenc pápa nézeteinek alakulására is.
Végső célja az volt, hogy segítsen megtalálni az embereknek az utat Istenhez. Életszerű filozófiája és teológiája a kereszténységet a modern világkép távlataiba állította. Elutasítás helyett szembenézett a modernitással és megértette, hogy a változások új válaszokat követelnek a kereszténységtől. Munkássága e téren úttörő jelentőségű, amennyiben újraértelmezte a keresztény hitet és erkölcsöt a mai ember számára. Legfőbb törekvései közé tartozott, hogy a fiatal értelmiséget egy új világszemléletre és keresztény lelkiségre nevelje. Emellett fontos szerepet játszott a más vallásokkal való párbeszéd megerősítésében is. Ő volt az egyik alapítója az „Egyházak Világtanácsának”, amely 1948-ban jött létre Genfben.
XVI. Benedek pápa, aki Guardini tanítványa volt, így írt róla: „Guardini nem volt egyszerűen egy professzor, hanem egy próféta, aki meglátta az Egyház jövőjét .”
Források:
Magyar Máltai Akadémia Guardini, Romano – (mmakiado.hu)
Szabó Ferenc: Huszonöt éve hunyt el Romano Guardini. Távlatok 15 (1994) 112-115.
Helmut Zenz: Romano Guardini az interneten (archive.org)
Művei:
Örökmécs. Elmélkedések az egyház liturgikus életének szent jeleiről; ford. Liszt Nándor, Katholikus Figyelő, Debrecen, 1931
A mi Urunk keresztútja; ford. a Győri Hittudományi Főiskola Hallgatók Szent Imre Egyesülete; Szalézi Művek, Rákospalota, 1933
Karácsony-esti liturgikus magánájtatosság; Romano Guardini kantuáléja nyomán; Liturgia, Bp., 1936
Az egyház szent jelei. Örökmécs; ford. Halamka Gyula; Szociális Missziótársulat, Bp., 1938
A liturgia szelleme; ford. a Veszprémi növendékpapság Pázmány-köre; Korda, Bp., 1940
Örökmécs; ford. Halamka Gyula; Szt. István Társulat, Bp., 1984
Az Úr. Elmélkedések Jézus Krisztus személyéről és életéről; ford. kieg., átdolg. Csanád Béla; Szt. István Társulat, Bp., 1986 (A lelki élet mesterei)
Az imádság iskolájában; ford. Nógrádiné Kelemen Katalin / Az imádság iskolája / A liturgia szelleme /
Az Úr imádsága; ford. a Veszprémi Növendékpapság Pázmány-köre, átdolg. Csanád Béla, ford. Lőrinc Imre; Szt. István Társulat, Bp., 1988 (A lelki élet mesterei)
Levelek az önnevelésről; ford. a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza monostora; Szt. István Társulat, Bp., 1992
Az újkor vége; ford. Ambrus Gabriella; Vigilia, Bp., 1994 (XX. századi keresztény gondolkodók)
Az élő Isten; ford. Kerényi Dénes; Jel, Bp., 1995 (Teológia és élet)
A zsoltárok bölcsessége. Elmélkedések; ford. Mihály ferences; Budai Ferences Plébánia, Bp., 1999
Önmagunk elfogadása; ford. a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor; Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor, Kismaros, 2001
A kereszténység lényege; ford. Kerényi Dénes; Jel, Bp., 2002 (Teológia és élet)
„Sehol világ, csak belül…”. Rainer Maria Rilke Duinói Elégiáiról; ford. Görföl Tibor; Új Ember, Bp., 2003
Az Úr Krisztus. Elmélkedések Jézus Krisztus személyéről és életéről; ford. Márton Áron, szerk., utószó Hidvégi Máté, előszó Joseph Ratzinger; Szt. István Társulat, Bp., 2006
A megtámadott hit. Megerősítés a keresztény hitben; ford. Kerényi Dénes; Kairosz, Bp., 2015
