Nemzetközi keresztény szolidaritás

A kereszténydemokrácia álláspontja szerint az üldözött, vagy hátrányosan megkülönböztetett keresztények jogainak védelmében nemzetközi koordinációra van szükség, ám a keresztény gyökerű országoknak emellett külön kiemelt felelőssége is van diszkriminációjuk visszaszorításában. Az európai identitás egy keresztény etikai értékközösségen alapul, következésképp Európának ki kell állnia a világ hasonló értékrendet képviselő, más régiókban kisebbségben élő üldözött keresztény közösségei mellett. A cél az, hogy a vallásszabadság minden felekezet számára, így a világ legüldözöttebbjeként számon tartott keresztény vallás számára is biztosított legyen, illetve a történelmi kereszténység közel-keleti ősi területein élő a közösségek megtarthassák pozícióikat. A keresztény szolidaritás megnyilvánulásaira számos példa van, ezek közül az Egyesült Államokból, Európából és Magyarországról vesszük a példákat.

2014-ben az ortodox, katolikus, protestáns, evangélikus és újprotestáns egyházi vezetők, a kopt, maronita, szír, libanoni, káldeus, asszír pátriárkák az In Defense of Christians szervezet washingtoni konferenciáján hívták fel a figyelmet a keresztény közösségek helyzetére. A Washington DC székhelyű non profit emberi jogi szervezet a Közel-Keleten egy olyan egyensúlyi állapot megteremtéséért küzd, amelyben minden vallási kisebbség és népcsoport áthidalva az ellentéteket, békében tud egymás mellett élni. Vallási Tanácsadó Testületében számos egyházi vezető foglal helyet, akik első kézből tájékoztatják a döntéshozókat és a közvéleményt, Kongresszusi Tanácsadó Testülete a politikával való kapcsolattartás céljait szolgálja. Jelenleg is több szenátor és kongresszusi képviselő tagja a szervezetnek. Több mint 200000 aktivista segítségével a közvélemény alulról való mobilizálására törekednek, rendezvényekkel hívják fel a nyilvánosság figyelmét a Közel-Kelet marginalizált kisebbségeire, rendszeresen jelentéseket készítenek az üldözött keresztények helyzetéről.

A szintén Egyesült Államokbeli Open Doors-t 1955-ben alapította egy holland keresztény, András testvér, aki a hidegháború idején szent könyveket csempészett a kommunista blokk országaiba. Azóta tekintélyes civil szervezetté nőtte ki magát, a megváltozott nemzetközi körülményekhez igazítva profilját. Neve szimbolikusan utal arra, hogy olyan területeken tevékenykedik, ahol a keresztényeket csukott ajtók fogadják. Az Open Doors napjainkban mintegy 60 kritikus régióban van jelen, helyszínen lévő munkatársai útján közöl első kézből származó jelentéseket a keresztényeket ért atrocitásokról, a hívők jogait védelmező petíciókat szervez, adományokat gyűjt az ínséget szenvedők megsegítésére, dolgozik a keresztény közösségek megerősítésén. Honlapján országokra lebontva, az üldöztetés mértéke és további releváns szempontok szerint csoportosítva, kereshető adatbázisban teszi közzé azokat az atrocitásokat, amelyekről tudomást szerzett, ezeket éves jelentésekben (Word Watch List Report) teszi közzé. Elkötelezett abban, hogy a Fehér Házban és a világ vezetői előtt feltárja az igazságot a keresztények helyzetéről.

Bécsi székhelyű szervezet az On Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe. Mint neve is jelzi, elsősorban a keresztényellenesség és a keresztényekkel szembeni intolerancia európai példáit kutatja a keresztényeket ért fizikai atrocitásoktól a szent helyek megszentségtelenítésén keresztül a hátrányos diszkriminációig bezáróan. Egy olyan Európa megteremtéséhez kíván hozzájárulni, ahol a keresztények korlátozás nélkül gyakorolhatják a vallás, a lelkiismeret, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát. Tevékenységi körébe tartozik az esetelemzés, a keresztényellenesség kérdésének napirenden tartása a közéleti kommunikációban, a nemzetközi szervezetek tájékoztatása, jogorvoslati ügyek. Ösztönzi a diszkriminált keresztényeket, hogy tárják a nyilvánosság elé eseteiket. A szervezet 2005-2010 közötti gyűjtésének összevont publikálása után 2011-től kezdődően már éves jelentésekben rögzíti az európai keresztényekkel kapcsolatos intolerancia eseteit. Az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének 17. cikke rögzíti, hogy mindenkinek joga van a szabad vallásgyakorláshoz, ezért a vallási kisebbségek védelme világszerte prioritást kell, hogy élvezzen. Az Európai Unió külügyminiszterei 2011 februárjában írták alá azt a dokumentumot, amely határozottan elítéli a keresztények elleni és más vallási kisebbségek elleni terrorista támadásokat. Az unió legerősebb pártcsaládja, az Európai Néppárt szerint a vallásszabadságot biztosítani kell az iszlám országokban élő keresztény kisebbségek és a közel 20 milliós európai muszlim közösség esetében egyaránt. A Néppárt 2013-14 fordulóján konstatálta, hogy az arab tavasz következményei miként befolyásolták negatív irányba a térség keresztényeinek sorsát és nyilatkozatban követelte számukra a szabad vallásgyakorláshoz való jog biztosítását. A vallás és meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló európai bizottsági iránymutatások 2013. évi elfogadásával az unió ismét elkötelezte magát ezeknek az alapvető szabadságjogoknak az elősegítése mellett. 2016-ban bejelentette, hogy unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottat nevez ki a vallások közötti párbeszéd megerősítésének céljából, ez a megbízatás azonban tavaly év végén, az Európai Bizottság új testületének megalakulásával lejárt. Hölvényi György kereszténydemokrata Európai Parlamenti képviselő szerint – aki 2009 és 2012 között az európai néppárti képviselőcsoport egyházakkal való kapcsolatáért felelős tanácsadója, majd a 2015-ben létrehozott vallásközi munkacsoport tagja volt – a jelenleginél magasabb európai szintre kell helyezni az üldözött keresztények diplomáciai képviseletét.

Hungary Helps program az üldözött keresztények megsegítésére

A keresztényüldözés vizsgálatának támogatására és az üldözött közösségekkel való kapcsolattartás koordinálására a magyar kormány 2016 második felében helyettes államtitkárságot hozott létre, majd később államtitkársági rangra emelte a Hungary Helps programot. Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság előbb az Emberi Erőforrások Minisztériuma égisze alatt, majd a Miniszterelnökséghez rendelve működik. Feladata, hogy a kormány által e célra elkülönített több milliós keretösszegből segítse a keresztények szülőföldjükön való boldogulását.

A nemzetközi humanitárius, migrációs és vallásszabadsággal kapcsolatos segítségnyújtást megalapozó 244/2017 sz. kormányrendelet és a 2018. évi CXX. törvény kimondja, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomást a Hungary Helps program elsősorban az üldözött közösségeknek a helyben történő azonnali segítségnyújtással kívánja enyhíteni. A program egyik legfontosabb alapelvét a miniszterelnök fogalmazta meg: „nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol baj van”. Kiemelt kedvezményezettjei a keresztény és más vallási kisebbségek, akiket mindenekelőtt a szabad vallásgyakorlás biztosítását célzó projektekkel kíván támogatni az értékeik megőrzésében. Az állami program egyúttal hidat is képez a népek és vallások között, hiszen a magyar kormány által támogatott projektek előnyeiből áttételesen más vallásúak ugyanúgy részesülhetnek. Sajátossága, hogy a magyar állam támogatását nem bízza a nagy nemzetközi segélyszervezetekre, hanem közvetlenül a veszélyeztetett közösségek egyházi vezetőivel lép kapcsolatba. A Hungary Helps Szíriában, Irakban, Libanonban, Jordániában, Nigériában, Kongóban és Etiópiában 2020 elejéig 70 ezer embernek nyújtott különböző módon segítséget: tette lehetővé a szülőföldön megmaradást, vagy az otthonába való visszatérést.

A támogatott nagyobb újjáépítési programok elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában zajlottak. A szíriai háború utáni újjáépítésben való részvétel eredményeképp Tell-Aszkuf településen a magyar állam adománya 2017-ben 41 lakóépület rendbetételét tette lehetővé, ami közel 1000 keresztény családnak biztosította a szülőföldön maradást. 2019-ben Szíriában a legnagyobb támogatást a damaszkuszi Riaya Iskola épületének helyreállítására, felszerelésére és egyéves működési költségeinek biztosítására juttatták, de hozzájárultak a moszuli Um al Noor általános iskola építéséhez is. Libanonban 2017 és 2018-ban 31 templom helyreállítása történt magyar pénzügyi segítséggel. Afrikában Nigéria kapta a legtöbb pénzt, a Boko Haram pusztásainak ellensúlyozására még 2017-ben az oktatási és egészségügyi infrastruktúra helyreállítására, 2019-ben a mezőgazdaság támogatására, valamint egészségügyi fejlesztésekre, kollégium építésére.

A humanitárius segítségnyújtás projektek támogatásával, gyorssegélyek kiutalásával történik. 2019-ben például a Khanke-i menekülttáborban egy pékség megnyitását támogatta Magyarország, ahol a jezidi keresztény nők kaptak munkát. nők részére. Ugyanebben az évben, gyorssegélyben részesültek a Srí Lanka-i keresztény templomokban és szállodákban, az Iszlám Állam terroristái által elkövetett robbantásos merényletek után árván maradt gyermekek. További példa az Antióchiai Szír Maronita Katolikus Egyház munkahelyteremtési és családmegtartó tevékenységének támogatása. Etiópia is kapott kiemelt támogatást a Mai Aini menekülttábor fenntartásának költségeire, ahol nagyon sok eritreai keresztény él.

A támogatás egy speciális formája a 2017-től működő és azóta folyamatosan bővülő költségvetéssel rendelkező ösztöndíj program, amely olyan fiatalok magyarországi tanulmányait finanszírozza, akiknek saját hazájukban vallásuk miatt minimális esélyük van, vagy egyáltalán nincs lehetőségük a felsőoktatásba való bekerülésre. A magyar ösztöndíjasok egy csoportját 2018 őszén, audiencián fogadta Ferenc pápa.

A keresztény szolidaritás megnyilvánulásaként a Hungary Helps-nek – hasonlóan más szervezetekhez – szintén célja, hogy lebontsa az üldözött keresztényeket övező hallgatás falait. Ezért finanszírozza a keresztényüldözésekre és a keresztényekkel szembeni intoleranciára történő figyelemfelkeltő kezdeményezéseket, konferenciákat, tudományos tevékenységet. A keresztényüldözéssel kapcsolatos kiállítások sorából kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeum „ Kereszt-tűzben” című 2017-es őszi tárlata, ami történeti és tudományos tényekkel alátámasztva mutatott rá a közel-keleti helyzet tathatatlanságára. 2017 őszén „Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra” címmel finanszíroztak kétnapos nemzetközi konferenciát Budapesten. Üldözött keresztény közösségek egyházi vezetőit, így például a babiloni káld katolikus pátriárkát és a szír ortodox pátriárkát, a kenyai Nyeri egyházmegye érsekét fogadták Magyarországon, akik személyesen számoltak be közösségeik megpróbáltatásairól. 2017-től jelentetik meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai által készített Budapest-jelentéseket a keresztényüldözésről. 2019-ben a Nemzetközi vallásszabadság – a globális intolerancia megnövekedése című könyv megjelenését is támogatták.

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság vezetője 2016 óta Azbej Tristan (KDNP) államtitkár. Juhász Hajnalka a KDNP alelnöke miniszteri biztosként segíti a szervezet munkáját. Támogatókat és együttműködő partnereket felkutató jószolgálati nagykövetei: Herczegh Anita, Hölvényi György európai parlamenti képviselő (KDNP), Böjte Csaba ferences és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetesek. A programok koordinálására és megvalósítására hozták létre a Hungary Helps Ügynökséget, vezérigazgatói posztját 2020. február 15-től Kovács–Pifka Péter tölti be. A Hungary Helps partnerszervezete a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. A Magyar Önkéntes Liga Egyesülettel való együttműködésben Libanonban és Jordániában dolgozó önkéntesek munkáját is koordinálja.

Források: