Az 1920-as népszámlálási adatok szerint a 12 656 km2 nagyságú Kárpátalján a közel 600 ezer fős lakosság 56%-át a ruszinok, 31%-át a magyarok, 31%-át a németek alkották. Ez az arány mára a ruszinok esetében 90 %-ra, míg a magyarság vonatkozásában 10 %-ra módosult, a németeket a II. világháború után kitelepítették, elhurcolták. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Kárpátalja lakossága 1, 254 000 fő volt, melyből 151 000 volt magyar, ami a lakosság 12,1 %-át jelentette. A XX. század elejéhez képest közel harmadára csökkent a magyarság demográfiai aránya a régióban.
A magyarság a két világháború között Csehszlovákia állami keretei között egy tömböt alkotott a felvidéki közösséggel. Érdekképviseletét az Egyesült Magyar Párt látta el, azonban az úgy nevezett ruszinszkói kerületben létrehozta önálló „szárnyát”. Ez a Keresztényszocialista Párt 1920 és 1936 között létezett, elnöke Kerekes István volt, lapja a Kárpáti Napló, majd a Határszéli Újság. Az I. bécsi döntést és Csehszlovákia széthullását követően 1939 márciusában – kihasználva az instabilitást – a magyar hadsereg megszállta Kárpátalját, melyet egészen 1944-ig ellenőrzése alatt tartott. A magyar parlamentben többször felvetődött a ruszin autonómia, a Podkarpatszka Rusz/Kárpátaljai Vajdaság kérdése, melyet a világháború szorított ki a napirendről.
1945-től a terület szovjet fennhatóság alá került, mely a helyi magyar közösség számára számos negatív változást, s tragédiát hozott (malenkij robot, deportálás, értelmiség lefejezése, magyar nyelvhasználat korlátozása, iskolahálózat felszámolása). 1945 és 1989 között a kárpátaljai magyarság egyéni és közösségi jogai erősen korlátozva voltak mivel a Szovjetunió nem ismerte el a területén élő kisebbségeket. Az 1989-es évig a magyarságnak nem létezett önálló érdekképviseleti szerve, főképp a kultúra és az irodalom volt a közélet bázisa. Elsőként 1989-ben alakult meg Fodó Sándor vezetésével a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), mely ernyő– és érdekvédelmi-szervezetként igyekezett a magyar kisebbséget összefogni. 1991-ben a KMKSZ-szel szemben jött létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). A két szervezet részben átalakulva napjainkig is versenyben áll egymással (a 2006-os választásokon már a KMKSZ Ukrajnai Magyar Párt és az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt versengett a magyar szavazatokért). A választásokon magyar képviselők többször szerepeltek ukrán pártok listáján, de a két magyar pártnak nem sikerült elérni a bejutáshoz szükséges 3%-os küszöböt. Ukrajna függetlenedésével párhuzamban a helyi magyarság számára is kedvező változások születtek, elindult az intézményesített érdekképviselet kialakulása a nyelvhasználat és a kisebbségi oktatás kiszélesedett, autonómiakoncepciók merültek fel. 2014. február-márciusában az ukrajnai polgárháborús helyzet következtében a kárpátaljai magyarok státusza újfent instabillá vált, a hatalomra jutott ellenzék egyik első intézkedése volt a kisebbségi nyelvhasználatot (így a magyart is azon településeken, melyeken a magyarság aránya elérte a 20 %-ot) szabályzó törvény eltörlése. A törvény újrafogalmazása jelenleg, 2014 márciusában, is folyamatban van.
Fodó Sándor
1940. február 26-án született Visken, élt 2005. május 11-ig (Ungváron halt meg). Politikus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) első elnöke (1989-1996), az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszékén tanár, nyelvész, irodalmár, továbbá a kárpátaljai magyarság szellemi életének megszervezője volt. A rendszerváltás után pártjával a kárpátaljai magyarság közigazgatási-területi önállóságáért, az úgynevezett beregszászi autonómiáért küzdött, mely kezdeményezést az ukrán politikai körök elutasították. Három alkalommal is indult képviselő jelöltként, kétszer a KMKSZ (1990 és 1994), egyszer pedig az Ukrán Szociáldemokrata Párt színeiben (1998) – sikertelenül. Emlékére a KMKSZ 2005-ben létrehozta a Fodó Sándor-ösztöndíjat azon kárpátaljai hallgatók számára, akik a közösség megmaradásáért tevékenykednek. Ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a következőképp emlékezett meg Fodóról: „Fodó Sándor évtizedeken keresztül meghatározó, legendás alakja volt a kárpátaljai magyar közéletnek, korszaktól és politikai széliránytól függetlenül megkerülhetetlen tekintély.”
Gajdos István
1971. május 5-én született Makkosjánosin. Végzettségét tekintve gépészmérnök. Első mandátumát az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójának tagjaként töltötte ki, a parlamentben az emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkára volt (második mandátuma alatt is ugyanezen poszton tevékenykedik). 2002-től napjainkig az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, 2006-2012 között Beregszász polgármestere volt, továbbá 2012 decemberétől az Ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) tagja, mely mandátumot (immáron a másodikat) a Régiók Pártjának választási listájáról szerzett. Gajdos a 2014. februári tűntetések és a kormánypárt agresszív fellépése miatt négy kárpátaljai képviselővel együtt kilépett a Régiók Pártjából. 2014 márciusától Gajdos a Szuverén Európai Ukrajna képviselőcsoportjának tagja, mely az új koalíciós kormány, az Európai Választás, egyik tagja.
Források:
73 éve született Fodó Sándor, a KMKSZ első elnöke. Karpatalja.ma, 2013. február 26.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) hivatalos oldala
Beregszász elhatárolódott Gajdostól. – Forrás: Népszabadság online, 2014. február 24.
„Egyben erkölcstelennek és Beregszász város, valamint a kárpátaljai magyarság számára károsnak ítéli, hogy Gajdos István volt hatalompárti képviselő megnyilvánulásait Beregszász város közössége és az egész kárpátaljai magyarság véleményeként értelmezzék.” – nyilatkozta a beregszászi városi tanács.
Eltörölték a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt Ukrajnában. – Forrás: erdely.ma
Ferdinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918-1944)
Főhajtás Fodó Sándor sírjánál. Karpatalja.ma, 2012. szeptember 10.
Gajdos: „Az ártatlan áldozatok miatt léptem ki a kormánypárt frakciójából.” – Forrás: hirado.hu, 2014. február 25.
Kisebbségi magyar közösségek a XX. században. Szerkesztette: Bárdi Nándor, Ferdinec Csilla, Szarka László. – Ferdinec Csilla: 1, A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének változásai Ukrajnában. 2, A kárpátaljai autonómia kérdése. 3, A kárpátaljai fejlődés sajátosságai a két világháború között.
