(1901–1972)
földműves, tsz-tag, a Demokrata Néppárt képviselője 1947-ben a Baranya-Tolna választókerületben
Noha iskolai végzettsége csak hat elemi volt, sokat olvasott, képezte magát, felnőttként újságot járatott. Részt vett ezüstkalászos gazdatanfolyamon, a negyvenes évek elején pedig az érdi népfőiskola hallgatója lett. Megyei szinten maga is közreműködött gazdatanfolyamok szervezésében. Lakóhelyén, ami egész életében Kajdacs volt, több évig betöltötte a másodbírói tisztet. Jövedelmének forrása mindvégig a föld volt. A családi gazdaságban végzett munka mellett részesaratóként, cséplőmunkásként dolgozott. 1932-től maga is bérelt földet. A nincstelenségből a két keze munkájával jutott el odáig, hogy 1945-ben 14 hold földet mondhatott magáénak.
Hitt a kisgazdaságok létjogosultságában, és mert 1945-ben a tulajdon védelmét főként a Független Kisgazdapárt képviselte, e párthoz csatlakozott. Mivel azonban a párt politikája az 1947-es választások idejére már sokat veszített hiteléből, és mert az érdi népfőiskola tanáraira hivatkozva felkeresték kilépett a Kisgazdapártból, és elfogadja a DNP képviselői jelölését. 1947. augusztus 31-én a Baranya-Tolna megyei választókerületben nyerte el a parlamenti mandátumot. A parlament 1949 májusában történt feloszlatása után visszavonult a politikától, és önállóan gazdálkodott. Nem értett egyet az érvényesülő agrárpolitikával, lázadt a parasztságot tönkretevő beszolgáltatással szemben, amiért 1952-ben letartóztatták, de kihallgatása után szabadlábra helyezték.
1956-ban megpróbálta távol tartani magát az eseményektől, de amikor azzal a kéréssel keresték meg, hogy segítsen megfékezni az elszabaduló indulatokat, nem maradhatott tétlen. Az ő tekintélyének és higgadt fellépésének is köszönhetően, Kajdacson nem történt különösebb rendbontás. Ennek ellenére 1957 áprilisában letartóztatták, több napig tartott a kihallgatása Pakson. Nem állították ugyan bíróság elé, de bűnügyi nyilvántartásba vették, és rendőri felügyelet alá helyezték.
A tsz-szervezés idején, 1959-ben adta fel ő is a magángazdálkodást. A hatvanas évek elején a kajdacsi szövetkezet pénztárosa lett. 1963 őszén több ízben hiányt tapasztalt, amit azonnal jelentett feletteseinek, de az eseteket rendre eltussolták. Az újabb hiány észlelésekor ellenőrzést kért. Befizette a hiányzó összeget és felmondta munkakörét, mégis bűnvádi eljárást indítottak ellene. 1964 júliusában politikai múltját is tekintve hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
