Kerkakutas, Zala vármegye, 1918. augusztus 12. – New Brunswick, New Jersey, USA, 1991. szeptember 21.
A Demokrata Néppárt színeiben képviselő, körzete: Vas vármegye Szombathely törvényhatósági jogú várossal.
Római katolikus vallású parasztcsaládból származott. Szülei, Belső Vendel (1878-1948) és Devecz Terézia (1882-1969) is földműveléssel foglalkoztak. Nővérei, Anna (1904-1984) és Mária (1907) házasságkötésük után a háztartást vezették. Bátyja, István (1916-1980) földművesként dolgozott. 1966-ban, New Brunswickban feleségül vette a magyar származású, de már Amerikában született Vincze Margitot.
Az elemi iskolát szülőfalujában, a négy polgárit Zalaegerszegen végezte el, majd a mezőgazdasági szakiskola befejezése után Keszthelyen, a gazdasági akadémián szerzett diplomát. Diákként megismerkedett Mindszenty József zalaegerszegi plébánossal, a későbbi esztergomi érsekkel. Előbb ministránsa volt, majd támogatását élvezve tanulhatott tovább. Tanulmányai befejezését követően az Esterházy hercegi család bánokszentgyörgyi birtokán lett mezőgazdasági gyakornok, majd – egyéves budapesti katonai szolgálat után – 1942-től 1945-iga szombathelyi püspökség perint-sorokmajori gazdaságát vezette.
Fiatalon bekapcsolódott a katolikus ifjúsági mozgalomba. 1936-ban a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete tagja lett, majd a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete vármegyei szervezőjeként tevékenykedett. 1942-ben csatlakozott a Magyar Parasztszövetséghez, 1947-ig, a szervezet felszámolásáig Vas megyei titkár volt.
1945 tavaszán belépett a Független Kisgazdapártba. 1945-től 1948-ig a Vas vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. 1945. november 4-én a Vas megyei választókerületben nemzetgyűlési képviselővé választották. A parlament alakuló ülésén korjegyző volt. Az FKGP katolikus szárnyához tartozott. 1947. február 4-én a párt politikai bizottsága „mindszentysta magatartása” miatt kizárta a kisgazdapártból. Pártonkívüliként eleinte önálló, a Barankovics-féle Demokrata Néppárttól független katolikus néppárt létrehozásán fáradozott; harcolt a kötelező hitoktatás helyett tervezett fakultatív hitoktatás ellen. 1947 augusztusában csatlakozott a Demokrata Néppárthoz, Vas és Zala vármegyében ő irányította a párt választási kampányát. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon – ezúttal is a Vas megyei választókerületben – újra képviselővé választották. Határozott ellenzéki magatartása miatt 1948 áprilisában felfüggesztették mentelmi jogát, majd eljárást indítottak ellene, és december 26-án rendőri felügyelet alá helyezték. Mentelmi jogának megszűnésétől bujdosott, többek között Szombathelyen, Budapesten és Keszthelyen, ebben egyháza is segítette. Az első illegális határátlépési kísérlete nem sikerült, jugoszláv határőrök fogságába került, ahonnan három hét múlva sikerült megszöknie.
1949. március 15-én átlépte a határt. Ausztriából előbb Párizsba, majd Rómába utazott. Három évig Svájcban élt, laboratóriumi asszisztensként dolgozott. 1952-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Előbb egy kórház kertésze volt, majd ingatlanforgalmazásból és értékbecslésből diplomát szerzett a Rutgers Egyetemen, s a gazdasági életben helyezkedett el. 1964-től a New Brunswick-i magyar takarékpénztár igazgatótanácsának a tagja, 1976-tól alelnök, 1984-től 1988-ig a pénzintézet elnöke volt. Egyidejűleg a Bíró-Belső Ingatlanforgalmi Iroda társtulajdonosa.
Az ország elhagyása után tevékenyen részt vett a magyar emigrációs mozgalmakban. Még Európában bekapcsolódott a Magyar Keresztény Népmozgalomba. 1949-ben tagja lett a New York-i székhelyű Magyar Bizottmánynak. Az Egyesült Államokban számos magyar társadalmi szervezet, így a William Penn Társaság tagja, illetve vezetője. Az amerikai magyarság republikánus érzelmű csoportjához tartozott. New Jersey államban két ízben is a nemzetiségi republikánus szervezet elnökévé választották. Ugyanott 1974-ben a Republikánus Párt képviselőjelöltjeként is fellépett, de vereséget szenvedett. 1982-től Kean kormányzó magyar nemzetiségi tanácsadója. A következő évben az Országos Amerikai Magyar Republikánus Párt elnökévé választották. Két perióduson át a Magyar Amerikai Republikánus Szövetség alelnöke, 1988-tól társelnöke. 1983-ban az Országos Nemzetiségi Szövetség „Az év emberévé” választotta, majd 1989-ben kitüntette a Dwight D. Eisenhower-díjjal. 1984-ben és 1988-ban a Ronald Reagan elnökjelölt megválasztását támogató amerikai magyar szövetség társelnöke; az elnökké választott Ronald Reagan több alkalommal is fogadta. 1986-ban az Országos Szakiskolák Tanácsa tanácsosává, 1988. február 26-án a szövetségi Pályaválasztásra Nevelés Országos Bizottsága tagjává nevezték ki. 1988-ban George Bush elnökválasztási kampánya magyar társelnöke. New Brunswickban évekig a magyar Szent László-templom egyházközségének alelnöke, később a pénzügyi bizottság elnöke.
1989-ben Magyarországon beválasztották az újjászerveződő Kereszténydemokrata Párt Intézőbizottságába.
Forrás:
Országgyűlés almanachja 1947-1949, 45-46.o.
