Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2021. szeptember 5-12. között zajlott Budapesten. A magyar Katolikus Egyház másodszor nyerte el a XX. század elejétől már rendszeresen más-más országban megrendezésre kerülő kongresszusok házigazdájának jogát. Első ízben 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján volt eucharisztikus kongresszus Magyarországon, amely az utólagos értékelések szerint a hazai katolicizmus legnagyobb XX. századi rendezvénye volt.[1] A két világesemény között gyökeresen változott meg az európai civilizáció csakúgy, mint a magyar társadalom szerkezete, a valláshoz való viszonya, s ez a szervezőknek számos téren komoly kihívást jelentett.
Erdő Péter bíboros, prímás így írt erről a 2021 őszén, közvetlenül a megnyitás előtt megjelenő Új Ember tematikus számában: „Belegondoltunk, hogy milyen messze is áll az Eucharisztia meg a kongresszus fogalma a mai közgondolkodástól. Hol vagyunk ma humán műveltségben, különösen pedig vallási kultúra terén attól, ami az előző világkongresszus idején hazánkban szinte még természetes volt!”[2]
A kihívást tehát nem elsősorban az jelentette, hogy a több százezer hazai és külföldi érdeklődőre számító esemény óriási szervezőmunkát igényelt, bár ez sem volt egyszerű feladat. A 2017-től induló előkészület éveiben arra kellett választ találni, hogy az Eucharisztia jelentését a modern ember hitének megélésére alkalmas, a XXI. századi társadalom szociokulturális jellemzőinek megfelelő formában hogyan lehet megjeleníteni és közvetíteni. Ugyanakkor cél volt az is, hogy Magyarországot új oldaláról mutassák meg a világnak. A kongresszus azon túl hogy meg kívánta szólítani a világ keresztény közösségeit, üzenni akart a világ más vallásokban hívő és nem hívő közvéleményének a rendező ország értékeiről is.
A NEK küldetésnyilatkozata kilenc pontban sorolta fel a kongresszus célkitűzéseit.[3] Eszerint a kongresszus missziója annak tudatosítása a hívekben, hogy az eucharisztia az egyház életének forrása, de a társadalom számára is erőforrás, a hívek identitásának formálója. Az eucharisztia tiszteletének elmélyítése a hívek hitbeli megerősítésének eszköze, hogy aztán „megújult missziós lelkülettel adják tovább az örömhírt a világnak” és ezzel is kivegyék részüket „Európa újraevangelizálásában.” Túl a szakrális küldetésen, de azokhoz kapcsolódva a kongresszus tudományos fórum is kívánt lenni. Kihasználva, hogy a keresztény világ közvéleménye a NEK idején Magyarországra figyel, feladatának tekintette, hogy a magyar egyház, társadalom és kultúra aktuális kérdéseit, az egyházi művészetét bemutassa a világnak, részt vállalva így az országimázs formálásában.[4] A küldetésnyilatkozat kiemelte: a programsorozat szerves részét jelentik a szegények felé nyitottságot erősítő karitatív események és felekezetközi párbeszéd rendezvényei is.
Az előkészületre 3+1 év állt a rendelkezésre.[5] Az első két év a spirituális felkészülés jegyében telt. A személyes és közösségi Krisztus kapcsolat elmélyítése érdekében segédanyagok, tájékoztató füzetek készültek, kurzusok és lelkigyakorlatok zajlottak, elindult a Szentségimádás Iskolája és egy misevlog is. A harmadik év kifejezetten missziós év volt, megnyitotta kapuit az Evagelizáció Iskolája, míg a negyedik évben a keresztény hit tettekben való megélése került a középpontba. [6] Az 52. NEK legfontosabb szimbóluma az ereklyetartóként is funkcionáló őskeresztény és ősi magyar motívumokkal díszített missziós kereszt volt. A szentek ereklyéi a múltban történt hitért való kiállást jelképezték, míg a kongresszus hírvivői és tanulságtevői[7] – ismert tudósok, művészek, közéleti emberek – a jelenkor számára üzenték meg miként lehet a hétköznapi élethelyzetekben képviselni vallásos meggyőzésünket. A hit jelenelvűségét üzenték a kongresszus ideje alatt a magyar és külföldi tanulságtevők, akik nagy nyilvánosság előtt vállalták, hogy beszéljenek hitükről. A múltat a jelennel kötötte össze a budapesti kongresszus himnusza, amelyet 83 nappal az esemény kezdete előtt mutattak be. Az 1938-as világkongresszus Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat kezdősorú himnuszát Kovács Ákos igazította a XXI. század zenei ízléséhez.
Egyház és társadalom
A Budapesten megrendezett kongresszus kiemelkedő szakrális eseményei között tarthatjuk számon a nyitó szentmisét, a szeptember 11-i, Kossuth téren celebrált szentmisét, majd az azt követő fáklyás körmenetet az Akadémia utca – József Attila utca – Andrássy út – Hősök tere útvonalon, amelyet az Oltáriszentséget hordozó díszes autó vezetett. Másnap került sor az 52. NEK legnagyobb érdeklődést kiváltó eseményére, a „STATIO ORBIS” ünnepi zárómisére. A Szentatya által celebrált szertartás közvetítését 250 ország televíziója vette át, a rendezvényen való helyszíni részvételre előzetesen több mint 75 ezren regisztráltak, de a NEK titkárságának utólagos tájékoztatása szerint ténylegesen több százezren vettek részt.
A világesemény rendkívül gazdag programjának bemutatása meghaladná a szócikk kereteit,[8] ezért a kiemelkedő jelentőségű események említése mellett a további ismertetésben a kongresszus társadalmi, közéleti üzenetének bemutatását állítjuk fókuszba.
A 2021. szeptember elején induló nagyszabású rendezvénysorozat a spirituális eseményeken túl – egyúttal azokhoz szervesen kapcsolódva – azt volt hivatva megmutatni, hogy az élet minden területén ott van az egyház. A templomok falai, a szentmisék keretei közül kilépő egyház képét reprezentálta, amelynek helye van korunk társadalmi kérdéseinek megválaszolásában, a kultúrában, a művészetekben, az élet minden területén. Hívei vállalják hitüket, megélik a hétköznapokban, kiviszik az utca emberéhez. A kongresszus egyben az összmagyarság ünnepe is volt, tanulságtétel a nemzeti összetartozás mellett. Demonstrálta a világ katolikusainak összetartozását csakúgy mint a felekezetközi párbeszéd melletti elkötelezettséget is.
A katolikus egyház társadalomszemléletét a felebaráti szeretetből fakadó szolidaritás értéke alapozza meg. Az 52. NEK társadalmi üzeneteinek egész sora mutatott rá, hogy nem maradhatunk közönyösek a rászorulókkal, megmutatva egyúttal a kereszténység mindennapi megélésének lehetőségeit is. Mindjárt a 0. napon az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében és az egész országban őskeresztény mintára szeretetvendégségek vezették be a rendezvénysorozatot. Megszervezésére külön Karitatív Bizottságot hoztak létre, amely ötezer rászoruló megvendégeléséről gondoskodott.[9] A szolidaritás egy teljesen más aspektusába nyútott betekintést Fodor Réka missziós orvos és Csókay András idegsebész a szeptember 6-án, a Szent István-bazilikában megrendezett Afrika-napon, ahol a kontinensen végzett missziós tevékenységükről beszéltek, s egyúttal adománygyűjtést is rendeztek az Afréka Alapítvány számára. Kísérő rendezvényként a Magyar Nemzeti Múzeumban Kelet és Nyugat-Afrika címmel nyílt kiállítás. A kor sajnálatosan aktuális problémájára a keresztényüldözésre hívta fel a figyelmet a múzeum Kereszt-tűzben című kiállítása, amely külföldi körútját megszakítva a NEK idejére ismét visszatért Magyarországra.[10] A keresztényüldözés okairól, tényeiről, a segítségnyújtás módjairól összeállított gazdag anyagot megtekintették a közel-keleti és afrikai egyházi vezetők is. A témában szeptember 9-én a közele-keleti térségben aktívan jelen lévő Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezett egyházi csúcstalálkozót. A programon részt vettek Szíria, Libanon, Irak és Jordánia egyházi és diplomáciai vezetői. Magyarországnak a keresztények Szentföldön való megmaradását elősegítő politikáját, a Hungary Helps program filozófiáját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ismertette a vendégeknek.
A NEK szervezőbizottsága külön figyelmet szentelt a velünk élő kisebbségek iránti szolidaritás kifejezésének. Számos esemény igyekezett erősíteni a szálakat a magyarországi cigányok és a befogadó közeg között. Még a kongresszus megnyitása előtt a Szent István-bazilikában tartották meg Oláh Patrik Gergő – Erdő Péter bíboros, prímás felkérésére – komponált, lovári nyelvű Le Devleske miséjének ősbemutatóját.[11] Székely János püspök a Hungexpon beszélt a legnépesebb hazai kisebbség körében végzett roma pasztorációs munkáról. A Boldog Ceferino Roma Misszió és a Sója Miklós Nyitott Ház Szövetség elnöke a szeptember 9-i roma nap szentmiséjén[12] a Szűzanya oltalmába ajánlotta a magyarországi cigányokat. Ide érkeztek meg a romák kedvelt búcsújáró helyéről, a csatka-szentkúti kegyhelyről korábban elindult zarándoklat résztvevői is, akik útjuk során olyan magyarországi településeken haladtak keresztül, ahol jelentős létszámú roma népesség lakik. A magyar zsidó felekezetközi párbeszéd melletti elköteleződés számos gesztusának egyike volt a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szeptember 8-án bemutatott Pejtsik Péter által komponált Budapest Klezmer Mise. A darab zenei világa az európai egyházzene, valamint a klezmer és jiddis zene találkozásának jegyeit tükrözi.
A szolidaritás gyakorlásának és a keresztények aktív társadalmi szerepvállalásának legkézenfekvőbb formája az önkéntesség. A világesemény lebonyolításában több száz fiatal és idősebb önkéntes, köztük 700 hazai és határon túli magyar cserkész vett részt. A NEK egy hete alatt különböző helyszíneken beléptetőként, vendégirányítóként, a fővárosban elhelyezett infopontokon, az áldozások segítőiként összesen 88416 munkaórát dolgoztak.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lezárulta után megtartott sajtótájékoztató adatai szerint a regisztrációhoz kötött rendezvényeken korosztályi bontásban a 16-25, illetve a 46-55 éves korosztály képviseltette magát legnagyobb arányban. Az élő egyház jövőjét a fiatalokban továbbélő egyház alapozhatja csak meg, ezért kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a szervezők a fiatalok megszólításának, amit az 52. NEK ifjúsági programsorozata is jelzett. Ezek közé tartozott szeptember 10-én a budapesti Papp László Sportarénába szervezett szentségimádással, koncertekkel, tanulságtételekkel egybekötött Forráspont est, amely a már az előkészületi években elinduló Forráspont sorozat méltó koronájának bizonyult. 2018-ban 2 ezer, 2019-ben közel 5 ezer, 2021-ben pedig 12 ezer fiatal vett részt a különböző Forráspont rendezvényeken. Kifejezetten ezt a korosztályt mozgatta meg a Rákóczi Szövetség kezdeményezése, melynek keretében erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági fiatal zarándokok érkeztek Budapestre a záró szentmisére. Fiatalok zarándoklatát vezette Erdélyből Budapestre Böjte Csaba ferences szerzetes is.
Az élő egyház üzenetét közvetítették a szerzetesrendek és lelkiségi mozgalmak képviselői is, akikkel nemcsak a szakrális, hanem a kulturális és kifejezetten társadalmi célú rendezvényeken is lehetett találkozni. Számos programmal készültek, ott voltak a Szent István téri vásárban, az Ars Sacra Fesztiválon, ahol meditatív kenyérsütés keretében és szakrális táncok során is lehetett velük találkozni. Szeptember 11-ét a házasság és a család ünnepének szentelték a szervezők.[13] A Margitszigeti rendezvényen megjelent 20 ezer érdeklődőt több száz szerzetesi és civil közösség várta kiállítóként és szervezőként népszerűsítve a házasság szentségét. Szolgálatot teljesítettek a városban két helyen felállított Missziós Színpadokon. A városmissziók mintájára a vallást olyan emberekhez kívánták közel hozni, akik egyébként nem lépik át a templomok küszöbét. „A Katolikus Egyház hisz abban, hogy közéleti súlya van, hogy jelen van és aktív tagja a társadalomnak, ennek a megnyilvánulása a missziós színpad.”- nyilatkozta a Magyar Kurírnak Végh Zoltán, a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás elnöke, a Széll Kálmán téri színpad koordinátora.[14] A Széll Kálmán téri és az Őrs vezér terén felállított Meghallgatlak sátrakban önkéntesek invitálták beszélgetésre a Jézussal való találkozásra nyitott utcai járókelőket.[15]
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust értékelő sajtótájékoztató adatai szerint[16] a világeseményre 83 országból érkezett regisztráció, az eseményekről 600 fotós és újságíró tudósított, a nyitó és záró szentmisét, valamint a fáklyás körmenetet 250 országban közvetítették, a fordítást 50 szinkron és jeltolmács végezte. A Hungexpón 40 ország 60 képviselője tartott előadást. Mindez jelzi, hogy sikerült megszólítani a világ katolikus közösségét, üzenni a világnak értékeinkről, kultúránkról.
[1] Hegedüs András: A kongresszusi grandiózus ünnepek egész életre szólnak” – Az 1938-as budapesti eseményről Megtekintés: 2021. 10.05.
[2] Erdő Péter írása az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) kezdete kapcsán, amely az Új Ember 2021. szeptember 5–12-i összevont számában jelent meg. Megtekintés: 2021. 10.05.
[3] A NEK küldetésnyilatkozata Megtekintés: 2021. 10.05.
[4] Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megszervezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. .is támogatta. A NEK-et előkészítő Társadalmi bizottságban vezető szerepet vállalt a köztársasági elnök, de az állami szervek, közintézmények vezetői is éppúgy, mint Budapest korábbi és jelenlegi főpolgármestere. A kongresszus eseményein részt vettek a magyar állami élet jeles képviselői, fogadták az esemény alkalmából az országba látogató magas rangú egyházi vezetőket. A NEK hatodik napján, szeptember 10-én a budapesti Hungexpón Áder János köztársasági elnök tanúságtételét hallgathatta meg a közönség.
[5] A kongresszust eredetileg 2020 őszére tervezték, ám a Covid-világjárvány korlátozó rendelkezései miatt egy évvel el kellett halasztani.
[6] Fábry Kornél NEK főtitkár: Bevezető. In. Jöjjetek hozzám mindnyájan… +1 év a hitből fakadó tettekNEK. Megtekintés: 2021. 10.10.
[7] A 12 apostol mintájára 12 hírnök járta az országot elvíve a katolikus közösségekhez a kongresszus üzenetét. Baricz Gergő zenész, Böjte Csaba ferences szerzetes, Csókay András idegsebész, Dolhai Attila színész, Kubik Anna színész, Lackfi János költő-műfordító, Petrás Mária népdalénekes-képzőművész, Pindroch Csaba színész, Sena Dagadu zenész, Szalóki Ágnes népzenész, Szikora Róbert zenész és Ürge-Vorsatz Diána fizikus.
[8] A részletes program az 52. NEK weboldalán itt tekinthető meg: Megtekintés: 2021. 10.05.
[9] Mint az őskeresztény egyházban. Magyar Kurír. szeptember 5. Megtekintés: 2021. 10. 25.
[10] Kortárs Mártírok emlékezete. https://www.magyarkurir.hu/hirek/kortars-martirok-emlekezete-bemutattak-kelet-es-nyugat-puspokeinek-kereszt-tuzben-cimu-tarlatot
[11] Világpremier a budapesti Szent István bazilikában Megtekintés: 2021. 10. 25.
Sokak szívében érlelődött: Székely János a Szűzanya oltalmába ajánlotta a magyarországi romákat. Magyar Kurír. 2021. szeptember 9. Megtekintés: 2021. 10. 25.
[13] Öt kenyerünk volt és két halunk, s most több ezer embernek adunk enni. Magyar Kurír. 2021, szeptember 11. Megtekintés: 2021. 11.01.
[14] Metróval Jézushoz – Missziós színpadok Budapest két csomópontján. Megtekintés: 2021. 11.01.
[15] Meghallgatlak sátrakban egy héten keresztül a Verbum Dei, a Nyolc Boldogság Közösség, a Szociális Testvérek Társasága, a Jézus Szíve Népleányai, a Ferences Szegénygondozó Nővérek, a Fokoláre lelkiség, a Családok Jézusban Közösség, szolgáló közösségek, mint az Új Aratás Közösség, az Emberhalász szeminárium tagjai teljesítettek szolgálatot.
[16] Az Eucharisztikus Kongresszus számokban és élményekben. The World News Platform. 2021.szeptember 20.Megtekintés: 2021. 11.01.
