Az Európai Unió szimbólumaként a közös zászlót, himnuszt, az Európa-napot és az intézmény jelmondatát tartjuk számon, de szorosan hozzátartozik a bevezetett közös pénznem, valamint az európai állampolgárság státusza is. A zászló és a himnusz eredete az Európa Tanácshoz vezethető vissza, amelyek átvételére 1985-1986 folyamán került sor, ezek a tárgyalásokat indították el közvetlenül az Európai Unióhoz vezető utat. 1985-ben Milánóban megszavazták az Európai Unióról szóló szerződéstervezetet, és hívták össze az 1986-os luxembourgi kormányközi konferenciát, ahol elfogadták az egységes piacot megalapozó Egységes Európai Okmányt.
Zászló
A ma az Európai Unió zászlójaként ismert jelkép eredetileg az Európa Tanács használta, azonban már akkor is azzal a céllal választotta ki éppen az ismert logót, hogy az egységesülő Európa jelképeként a később e cél szolgálatában megalakuló intézmények is vegyék majd át. A kék alapon köralakban elhelyezkedő 12 arany csillagot 1955-ben választotta zászlajául az Európa Tanács. A jelképben a kör az egységet, míg a 12-es szám a teljességet szimbolizálja. Bár amikor 1986-ban végül az Európai Gazdasági Közösség átvette a zászlót éppen 12 tagot számlált a társaság, de amikor a Tanács emellett a szimbólum mellett döntött akkor 15 országot tömörített, és az EGK is hangsúlyozta, hogy a csillagok száma független a tagállamok létszámától. 1985-ben nem pusztán a zászlón szereplő emblémát szabták meg, hanem elsősorban Pierre Pfimlin, az Európai Parlament kereszténydemokrata elnöke tárgyalásainak köszönhetően a kék alapon 12 aranycsillagos logó minden EGK-s intézmény jelképévé vált. Brüsszelben a lobogó ünnepélyes felvonására 1986 májusában került sor.
A zászló pontos eredetét legendák is övezik. Az általánosan elfogadott nézet szerint a végső terv a katolikus hitre tért holokauszttúlélő Paul Levytől származik, aki 1949-től az Európa Tanács tájékoztatási igazgatójaként dolgozott. A legendák azzal kapcsolatban keringenek, hogy honnan is merítette a 12-es számhoz ötletét Levy. Egyes nyilatkozataiban az igazgató egyértelműen a Jelenések Könyvében (Jel 12,1) szereplő Napbaöltözött Asszony 12 csillagból álló koronáját nevezte meg ihletadóként. Elbeszélések szerint a strasbourgi katedrális akkor készülő Nagyboldogasszonyt ábrázoló üvegablakán elmerengve alkotta meg a zászló végleges tervét.
A kép forrása: theguardian.com
Himnusz
Az Európai Unió himnusza Ludwig von Beethoven IX. szimfóniájának egy részlete, amelyben a német költő, Friedrich Schilller Örömódáját zenésítette meg. Bár az eredeti műben elhangzik az elénekelt vers, az Unió hivatalos himnusza 2003-tól csak a dallamra hagyatkozik, amellyel a zene egyetemességére és az egységre utal a nyelvek különbözőségében is. Akárcsak a zászló, az Örömóda is kezdetben (1972-től) az Európa Tanács himnusza volt, amit 1985-ben vett át az Európai Gazdasági Közösség. Schiller műve a testvériségre és az emberi nem eredendő egységére utal, ezt az üzenetet a szöveg átültetésekor Beethoven művében jobban kiemelte. Az Európa Tanács és aztán az Európai Gazdasági Közösség Beethovent követve az emberi nem államhatárok feletti egysége melletti hitvallásként tekint a műre, amely az intézményrendszer egységre törekvő szellemiségét hűen szimbolizálja. Ünnepélyes keretek között először 1986 májusában csendült fel az Örömóda, mint az EGK himnusza Brüsszelben, amikor az európai zászlót is felvonták.
A kép forrása: wikipedia.hu
Jelmondat
Egység a sokféleségben. Unity in diversity.
Szemben az előző két jelképpel a jelmondat nem az Európa Tanácstól átvett szimbólum, hanem az Unió „innovációja”, egy 1999-ben meghirdetett pályázat eredménye. A pályázat különlegessége az, hogy középiskolás fiatalok körében írták ki az Unió akkori 15 országában. Összesen 2500 osztály nevezett, amelyeket a nemzeti zsűrik országonként 10-10 esélyesre szűkítettek. A pályázat egy francia sajtóorgánumtól indult, így a végső hét esélyes jelmondatot is európai médiumok képviselői választották ki. A hétből végül a tagállamok képviselői határoztak a győztes mellett, amely egy luxemburgi iskola nevezése volt. Egység a sokféleségben, azaz Unity in diversity. A jelmondat – kicsit módosítva – az Európai Unió Alkotmánytervezetébe is bekerült, „United in diversity”, azaz „Egyesülve a sokféleségben” alakban, de az Alkotmánytervezetet végül nem fogadták el a tagállamok. Azt Alkotmányt helyettesítő Lisszaboni Szerződésbe nem kerültek bele az Unió szimbólumai, de a szerződéshez csatolt 52. nyilatkozatban megemlítik a jelmondat mellett a zászlót és a himnuszt is, mint amelyek az EU jelképezik. Ezt a nyilatkozatot Magyarországgal együtt 16 tagállam fogadta el.
Európa-nap
Az Európai Unió és az európai egységesülési folyamat jelképei közé tartozik az Európa-nap is, amely napon ezt a történelmi jelentőségű vállalkozást ünneplik Európa népei. Ez a nap május 9-e, tehát az a dátum, amikor Robert Schuman az Uniót (konkrétan az ESZAK-ot) megalapozó tervét, az ún. Schuman-nyilatkozatot közreadta. Május 9-e megünneplése mellett 1985-ben döntöttek az Európai Gazdasági Közösség vezetői milánói találkozójukon. Megtartására először 1987-ben (a beszéd ötvenedik évfordulóján) került sor. Az Európa-nap alkalmából május elején az Unió intézményei nyílt napot tartanak, valamint május 9-én fesztiválokat és kulturális programokat szerveznek.
Euró
Az Európai Unió hétköznapokban megnyilvánuló egyik legkézzelfoghatóbb jelképe a közös európai pénznem, az euró, amelyet 1999-ben vezettek be az eurózóna országai. Az euró elődje, az Európai Gazdasági Közösség belső elszámolási egysége az 1979-ben létrehozott ECU volt, amely azonban nem jelent meg önálló pénznemként. Az európai monetáris unió továbbmélyítését 1986-ban határozták el, amikor elfogadták a Római Szerződés első jelentősebb átdolgozását, az Egységes Európai Okmányt. Ezt követően 1992-ben a maastrichti szerződés keretén belül döntöttek az új európai valuta 1999-es bevezetése mellett, amit 1995-ben neveztek el eurónak. A pénznem szimbólumát 1996-ban határozta meg az Európai Bizottság, amelynek alapja a görög epszilon lett. Ez egyszerre utal az európai civilizáció bölcsőjére és a pénznem kezdőbetűjére. A betűben rejlő egyenlőségjel pedig a pénznem remélt értékállóságát hivatott szimbolizálni. 1998-ban elvált, hogy kik lesznek azok az országok, akik első körben vezetik be a közös pénzt. Készpénz formájában 2002-ben került forgalomba 12 uniós tagállamban (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Németország, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Spanyolország), később további 8 tagállam csatlakozott (Ciprus, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia) az euro zónához. A közös európai valutát az Unión kívüli országok is használják (Monaco, San Marino és Vatikán valamint egyoldalúan használja Koszovó, Montenegró és Zimbabwe).
A kép forrása: penzcentrum.hu
Európai állampolgárság
1984 júniusában Fontainebleau-ban tartott Európai Tanács ülésen felállították a „Népek Európája” névre keresztelt munkacsoportot, amely az egységesülő Európát akarta közelebb hozni állampolgáraihoz. A bizottságot Pietro Adonnino (’79–84 között a néppárti frakció tagja) vezette, és azon volt, hogy lehetővé tegye az Európai Gazdasági Közösség identitásának megerősítését és kedvező imázsának kialakítását. A munkacsoport végső jelentése széles horizontú szemlélettel összegezte a Közösség továbbfejlesztésének lehetőségeit. Foglalkozott az áruk szabad áramlásával, a személyek szabad mozgásával, a képesítések kölcsönös elismerésével, tárgyalta a közös európai himnuszt és zászlót, ezzel egybecsengve a határokat jelző egységes táblákat, de a közös pénznem mint identitásképző elem kérdését is vizsgálta. A bizottság javaslatát az 1985-ös milánói értekezleten fogadta el az Európai Tanács. Az Adonnino vezette munkacsoport tervezete 1992-ben vált valósággá, amikor a maastrichti szerződésben létrehozták az európai állampolgárság intézményét, amelyek a tagállamok állampolgári státuszához többletjogokat társított, és egyben az integráció fontos, individuális bázisává vált.
Források:
Pascal Fontaine: Út Európa szívébe. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport és az Európai Néppárt története az Európai Parlamentben. Magyar kiegészítés: A magyar kereszténydemokrácia útja Európa szívébe. (Szerk. Kiss Mária Rita) Barankovics István Alapítvány 2015.
Európai zászló wikipédia szócikk Forrás: wikipedia.hu
Real politics, at leat? Forrás: economist.com
Az európai zászló Forrás: europa.eu
Der Sternenkranz ist die Folge eines Gelübdes Forrás: welt.de
Örömóda Forrás: wikipedia.hu
Az európai himnusz Forrás: europa.eu
Az EU jelmondata Forrás: europa.eu
„Mind más, mind európai” – egy jelmondat története Forrás: europapont.blog.hu
Euró Forrás: wikipedia.hu
Az euró Forrás: ec.europa.eu
